Egy kis foxi új otthonának története

Rohanás, rohanás, az egész napom egy rohanás, miközben Lucát beteszem a kocsiba a vadonatúj autóshordozójába, amivel a férjem lepett meg – nem csoda, nekem mindig ezer felé áll a fejem – mint minden anyukáknak valószínűleg – ő az, aki összeszedett, pedig az ő munkája sem éppen örömteli és kényelmes.

Mégis, a párom mindig nagy hangsúlyt fektet rá, hogy nekem és Lucának is előteremthesse a lehető legmodernebb és legkényelmesebb dolgokat – ez autóshordozó is pontosan ilyen, ezerszer végigböngésztem ezt az oldalt és imádom, ugyanúgy, mint a terméket, amit választottunk, és azt hiszem Luca is így lehet ezzel, ugyanis mindig mosolyog, ha tudja, hogy kocsikázás következik.

No, de hova is rohanunk most ezúttal?

A helyzet az, hogy régóta terveztük, hogy örökbe fogadunk egy kiskutyát, érte megyünk most. Luca végigszundikálta a délelőttöt, remélem, mire odaérünk, felébred – bár ez az autóshordozó mindig a legédesebb álmokat hozza a szemére, és nincs szívem felébreszteni – de azért jó lenne, ha segítene a választásban, ugyanis legfőképpen az ő pajtása lesz, és szívesen bevállalom, még úgy is, hogy tudom, leginkább az én gondom lesz a kis eb. – Eleinte legalább is.

Az aggodalmam felesleges volt – Luca a parkolást követően felébredt, és még azért sem volt morcos, hogy el kell hagynia a kis szentélyét. Biztosan érezte, hogy közel a boldogság – a gyerekek valahogy fogékonyabbak a természet rezdüléseire, sokszor észrevettem, hogy egy-egy meglepetés, vagy nagyi érkezése előtt izgatottabb, mintha előre tudná, mi fog történni.

A hölgy, aki végigkalauzolt minket a kennelben, nagyon kedves volt: először a cicákat mutatta meg nekünk, ugyanis most születtek újak, utána pedig áttértünk a kiskutyákra.

Luca az egyik kölyök foxit nézte ki magának, és úgy láttam, a kiskutyának is szimpatikusak voltunk: így őt választottuk ki, hogy legyen a családunk új tagja.

Amikor megvolt a sikeres választás, Luca újra elszunnyadt az autóshordozójában, a foxi pedig összegömbölyödött az anyósülésen – mosollyal az arcomon nyúltam a telefonomért, hogy kikereshessem a legközelebbi kisállat felszerelési bolt címét, ahol be tudok vásárolni a kis jövevénynek, ha már a babánk ennyire jól felszerelt – még a kocsiban is!