A sors iróniája, hogy pont velem történt ilyesmi, de azt hiszem, a madárnak kisebb baja lett belőle, mint nekem. Mégpedig annak a madárnak, aki ma délután a bukósisakom plexijének csapódott. Őszintén be kell, hogy valljam, hogy iszonyatosan megijedtem. Békésen és teljesen szabályosan mentem az úton a robogómmal, se szembeforgalom, se piros lámpa, ami elvonhatta volna a figyelmemet. Mégis teljesen váratlanul ért! Hirtelen elsötétült a kép, és a fejem egy erőteljes ütést kapott. Valami telibe találta a pleximet, ráadásul majdnem teljesen szemből! Nem is igazán tudom, hogy hogyan maradtam állva robogóstul, de szerencsére sikerült. Viszont az, hogy állva maradtam, szó szerint azt jelenti, hogy ott álltam kővé dermedve szerintem több, mint öt percig, és csak pislogtam. Bár az is lehet, hogy csak soknak tűnt, de valójában nem volt több fél percnél. Ez mindenesetre már soha nem fog kiderülni. Tovább olvasom