Ha a jegesmedvék fotózása közben leejtenéd a telefonod, itt azonnal megjavítják!

Felnőtt fejjel is nagyon szeretek olyan helyekre járni, ahova az ember vagy fiatal tinédzser koráig járt, vagy felnőttként, de már a kis gyerekével. Ilyen a Csodák Palotája, az állatkert, a vidámpark, vagy akár a játékterem. Egyedül ellenben soha sem szeretek eljárni az alábbi helyekre, mert mindig gyanakodva néznek rám. Viszont szerencsére a kedvesem is ilyen típusú ember, így ketten, már bátran bemerjük vállalni ezeket a kalandokat és senki sem néz ki minket. Az összes program közül az abszolút kedvenc, természetesen az állatkert. Sajnos nagyon drága a belépő az összesbe ahova idáig sikerült eljutnunk, de mindig azt mondjuk, hogy inkább nem megyünk moziba, vagy ezt a pénzt költenénk cigarettára, ha dohányoznánk, szóval a lényeg, hogy olykor-olykor megengedheti magának ezt az ember.
A legutóbbi nyíregyházi állatkert után újra a fővárosi került a palettára. Azért is, mert Itt lakik a kedvenc jegesmedvénk. Olyannyira kedvenc, hogy gyakran szoktunk adományokat felajánlani a számára az állatkertnek, hiszen be kell vallani, hogy egy jegesmedvének nem éppen a nyaranta lassan már mediterránnak minősülő éghajlatú Budapesten van a legjobb dolga. Ezért (és bár tudjuk, hogy nem ettől a felajánlástól), de sok kicsi sokra megy alapon, segítünk mi is abban, hogy jobb körülmények között éljen szegény.
Na meg persze ezért gyakran szeretjük is meglátogatni. Csak úgy, mint ahogy a múltkor is így tettünk és elmentünk körbejárni még az utolsó nyári napon az állatkertet. Elképesztően élveztük, mindent bejártunk, már pont nem volt túl sok ember és minden állat még kint volt a kifutón. A jegesmedvét pedig természetesen többször is megnéztük és a legvégére is őt hagytuk.

samsung kijelző javításEbben utolsó pár percben, amit ott töltöttünk, történt a baleset. Nem kell megijedni, egyikünknek sem esett baja, de ez nem mondható el, a Samsung okos telefonomról. Szándékosan nem fotóztuk végig az egészet, azt szerettük volna, hogy ha szabad szemmel nézzük őket és nem képernyőn keresztül. De a túra végén a jegesmedvével csak kattintottunk pár „selfit”. Majd amikor el akartam tenni a zsebembe a telefont, egész egyszerűen nem csúsztattam bele a telefont, hanem, bár abban a tudatban voltam, hogy benne van, a zseben kívül elengedtem, mondván, hogy így belehuppan majd a zsebembe. De nem így történ. A földön landolt, méghozzá a betonon, kijelzővel lefele. Jött az a kínkeserves néhány másodperc és félve megtett mozdulat, amikor is fel kell emelni a telefont a földről és reménykedni, hogy nem tört teljesen össze. De sajnos ezúttal nem volt szerencsém. Egy akkora repedés keletkezett a képernyő közepén, mint a mutató ujjam, a bal alsó sarkában pedig több, kisebb, hópehelyszerű. Rögtön jött a teszt, hogy működőképes-e. Szerencsére az volt, de nagyon nehezen volt kezelhető és alig lehetett látni a képernyőjét. Ennek ellenére ott helyben ezzel mit sem lehetett kezdeni, a legtöbb, amit tehettem, hogy hazamentünk és én otthon az interneten neki álltam, Samsung kijelző javítás után nézni. Nem volt egy egyszerű dolog, mert manapság már minden jött ment képesnek érzi magát arra, hogy telefon kijelzőket javítson. Én pedig, mivel gondoltam, hogy ez nem két fillér lesz, szerettem volna olyan helyen csináltatni, ahol, ha már kifizetem az árát, biztosan jó minőséggel hálálják meg. Számomra az ilyen helyzetekben a megbízhatóság mindennél fontosabb. De végül sikerült megtalálni azt a helyet, amelyik a legszimpatikusabb volt minden szempontból a Samsung kijelző javítást terén.

Rögtön fel is kerestem őket, akik másnap fogadtak is, bevizsgálták a telefonomat, megtalálták a hozzá való alkatrészeket, majd pár nap után értesítettek, hogy mehetek a készülékért. Teljesen tökéletesen működött, remekül nézett ki, semmi baja nem volt. A bent dolgozók meg is dicsértek, hogy a lehető legjobb dolog, amit tehettem, hogy azonnal elvittem hozzájuk a telefonomat javításra, hiszen az ilyen repedések okozhatnak további meghibásodást a telefonban. Ez elég ijesztően hangzott, de már nem volt mitől félnem.

A következő utunk Bécsbe vezetett az ottani állatkertbe, illetve főként a karácsonyi vásárra mentünk ki, de ha már ott voltunk, nem hagyhattuk ki az állatkertet sem, hiába volt hideg idő, nem tartott minket vissza. Az állatokat pedig a benti helyükön néztük meg. Ott az egyik gorilla lett a kedvencünk, de még mindig a jegesmedve az abszolút. Ennek ellenére, itt is csináltunk képet, sőt bevallom, hogy itt már többet is, hiszen ide nem jut el csak úgy az ember. De ez úttal már nagyon vigyáztam, hogy nehogy még egyszer megtörténjen velem a baleset.