Idén májusban egy korai nyaralást ejtettünk meg a nyaralónkban, vidéken. Csodálatos volt, mint mindig. Ebben most sem volt hiba. Mint mindig, most is vittük magunkkal a kutyánkat is, hiszen sem a gyerekek, sem mi nem bírnánk ki nélküle sokáig. És azt is tudjuk, hogy mi is nagyon, nagyon hiányoznánk neki, ha egy hétig a szomszédok etetnék, és mi nem mennénk haza hozzá minden délután. Számára ugyanis az a nap csúcspontja, mikor az első gyermek hazaérkezik és megsimogatja, kicseréli a vizét, aztán elmeséli neki a napját. Aztán megjön a feleségem és ugyanezt a sort végigcsinálja, majd szép sorban a többi gyerek, én és végül a legidősebb fiam, aki mindig későn jön meg a minden napos edzésekből.

 Sajnos azonban Buksi, a kis pulink, a harmadik napon úgy döntött összeeszik valami nem túl egészségeset, sőt, számára mérgezőt, a közeli erdőben. Délutánra már a fejét sem tudta felemelni, amikor szólítottuk, csak halkan nyüszített a tornác sarkában és a szemével követte a mozgásunkat.

Nem volt mese, tudtuk, hogy rohanvást el kell vele hajtanunk a legközelebbi állatkórházba. Felnyaláboltam a kutyát, pokrócokra, óvatosan ráhelyeztem a kocsi hátsó ülésére. Beültettem mellé a közepes gyerekemet, az anyósülésre pedig a legnagyobbat. A feleségem és a legkisebb otthon maradtak. Egyrészt, mert nem fértek be, másrészt, mert beteg kutya mellé nem tudtunk volna magunkra vállalni egy kisebb gyermeket is. A feleségem meg otthon maradt vele és igyekeztek olyasmikkel foglalkozni, ami elterelte a figyelmüket a katasztrofális eseményekről.

A legnagyobb fiam ellenőriztem a mobil telefonján a GPS-t és a legközelebbi állatkórház koordinátáit. Ő navigált minket az utakon. Két útvonalat is talált, az egyik 70 a másik negyven perces volt. Szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy mit mondtam neki, melyiket válassza. Igen ám, csak hogy a rövidebb út átvitt minket egy autópályán. Mi, az otthonunk és a nyaralónk között mindig olyan útvonalon közlekedünk, hogy kikerüljük az összes autópályát, és tőlünk néhány falunyira megtalálható minden, ezért eddig nem volt szükségünk autópályamatrica megvásárlására a nyaralásaink közben. Ez azonban egy kivételes eset volt. Egy percnyi késlekedést sem engedhettünk meg magunknak. A gyerekeim viszont teljesen kétségbe estek. Rettenetesen aggódtak Buksi miatt, ráadásul azt is tudták, hogy egy bírságot, most, sajnos nem tudnánk kifizetni. Levi fiam mellettem teljesen lesápadt.

Szerencsére azonban jómagam szoktam autópálya matricát vásárolni, csak ők ebbe eddig nem gondoltak bele. A munkahelyemre én ugyanis autóval járok, és sokkal gyorsabban haladok oda és vissza, ha az autópályát veszem igénybe. Ráadásul a költségbe a munkahelyem is beszáll, ugyanis számukra is elengedhetetlen, hogy mindig megjelenjek a lehető leghamarabb, amikor szükségük van rám. Viszont az a matrica, természetesen csak arra a megyére vonatkozik, ahol mi élünk. De ide már nem érvényes. De csak mondtam Leventének, a fiamnak, hogy írja be a telefonjába a következő webcímet: https://www.autopalyamatrica.hu/ és kövesse az utasításokat. Ha valamit nem ért, akkor majd én is segítek. Csak az a fontos, hogy fél órán belül megejtsük megejtsük a vásárlást.

Meg kell, hogy mondjam, hogy én már ismerem az oldalt, már régóta használom, ezért fel sem tudom idézni, hogy  milyen lehet először rátévedni. A fiam viszont most látta először. Arra számítottam, hogy majd többször szorul a segítségemre és többet kell neki magyarázkodnom. De annyira jól össze van rakva az egész oldal, hogy autodidakta módon, mindent elsőre megértett rajta és minden el tudott intézni. Egyedül arra kérdezett rá, hogy milyen kategóriába tartozunk. Mivel azt tudtuk, hogy melyik úton vagyunk, ezért csak rá kellett keresnie, hogy az melyik megyében van. De az oldalon, természetesen erre is talált segítséget. Ráadásul meghívott bennünket erre a matricára, ugyanis a saját kártyájával fizette.

Így, az oldal segítségével teljesen legálisan használhattuk az utat és Buksi is időben került a kórházba és kapta meg a segítséget.

Bár, ezt a napot nem így terveztük, de aznap is tanultunk valamit és megtapasztaltunk valami nagyon fontosat. Ráadásul a fiamnak is taníthattam valamit anélkül, hogy külön órákat szántunk volna rá. Nemsokára neki is meglesz a jogosítványa, ezért nem árt, hogy az ilyen dolgokat is megtanulja.