Kirándultunk, a velencei tóhoz

bike-446959_1280Már rég óta terveztük, hogy ha végre jó idő lesz, elmegyünk egy jó kis kirándulásra. Sőt, még az is tervben volt, hogy egybekössük, egy bicikli túrával.

A szervezés, tervezés ideje

A biciklizés, régi „szerelem” nálam. Már gyerekkorom óta szerettem biciklizni.  Nem mondom, hogy nincs autónk, és nem szeretem a kényelmét is, de ha tehetem amikor kijön a jó idő,  biciklire pattanok. Tovább olvasom

Az állatok elkötelezettje lettem

Egy kicsi faluban lakom, a fővárostól nem messze. Apám az erdészetnél dolgozott, amióta az eszemet tudom, anyám fazekasként dolgozott. Mindig szerették, a munkáit, tényleg szépen dolgozik. Mára már nem bírja, a munkát, így csak hobbyból készít dolgokat, de persze vannak visszatérő vendégei is már, akik konkrét elképzelésekkel jönnek, és persze nekik nem tud nemet mondani! Persze, bevallom, szerintem soha nem tudott! Tovább olvasom

Madár lesre megyünk, a Velencei tóhoz

Évek óta, az állatvédők csoportjához tartozom. Persze, nem úgy kell elképzelni, mint valami nagy zöld őrültet, de figyelek a környezetemre, és a körülöttem lévő dolgok tisztaságára, megtartására.

Talán akkor indult a vonzalom, a madarak felé, mikor egyik alkalommal, a falú széli erdőbe kirándultunk páran, és egy leesett fészket találtunk. Tovább olvasom

Miért érdemes külföldre menni, dolgozni

alpine-539916_1280

A mai magyarországi helyzetet tekintve, egyre több fiatal dönt az mellett, hogy külföldön folytatja tovább az életet! De már nem csak a fiatalok, hanem családok is döntenek az mellett, hogy máshol folytatják az életüket tovább! Hogy miért?

Mit várhatok a külföldi munkától

Aki fiatalon megy ki dolgozni, már kevés az esély, hogy hazaköltözzön egyszer végleg! Hogy miért írom ezt? Gondoljuk csak végig. Tovább olvasom

Még szerencse, hogy nem lett belőle nagyobb baj…

A sors iróniája, hogy pont velem történt ilyesmi, de azt hiszem, a madárnak kisebb baja lett belőle, mint nekem. Mégpedig annak a madárnak, aki ma délután a bukósisakom plexijének csapódott. Őszintén be kell, hogy valljam, hogy iszonyatosan megijedtem. Békésen és teljesen szabályosan mentem az úton a robogómmal, se szembeforgalom, se piros lámpa, ami elvonhatta volna a figyelmemet. Mégis teljesen váratlanul ért! Hirtelen elsötétült a kép, és a fejem egy erőteljes ütést kapott. Valami telibe találta a pleximet, ráadásul majdnem teljesen szemből! Nem is igazán tudom, hogy hogyan maradtam állva robogóstul, de szerencsére sikerült. Viszont az, hogy állva maradtam, szó szerint azt jelenti, hogy ott álltam kővé dermedve szerintem több, mint öt percig, és csak pislogtam. Bár az is lehet, hogy csak soknak tűnt, de valójában nem volt több fél percnél. Ez mindenesetre már soha nem fog kiderülni. Tovább olvasom